top of page
Judge and Gavel

STEGMAJER

ÜGYVÉDI IRODA

1137 Budapest, Szent István krt. 22. IV/2.

+36 20 378 1120

+36 30 521 0107

ugyved@stegmajer.hu

Válóper

Válóper, válás

A házasságot a bíróság két módon bonthatja fel:

-          egyrészt bármelyik házastárs kérelmére, ezt nevezik ún. tényállásos bontásnak,  

-          másrészt a házastársak közösen benyújtott kérelmére, ez az ún. megegyezésen alapuló bontás.

 

A bíróság a házasságok akkor bontja fel, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ha mindkét házastárs a megegyezésük alapján közösen kéri a házasság felbontását, akkor a házasság megromlásához vezető okok elemzésére nem kerülhet sor.  A házasság felbontására ebben az esetben akkor van lehetőség, ha a felek minden lényeges kérdésben (a szülői felügyelet gyakorlása, szülői felügyeleti jog,  gyermekelhelyezés, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint a házastársi tartás) megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyja.

 

Családjogászként évtizedes tapasztalattal képviselem a teljes eljárás során, bontó vagy vagyonjogi per esetén.

Mit kell tudni a bontóperről?

A válópert, azaz a házasság felbontása iránti pert, a házastársnak szükséges megindítania, de igény esetén ügyvéd is képviselheti a feleket az eljárás során. A válóper bírósági illetéke 30.000.-Ft, melyet a pert megindító félnek, (Ő a felperes) kell megfizetnie. A formanyomtatványhoz, vagy  a keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát.

Válóperes ügyvédként vagy egyszeri/többszöri jogi tanácsadást nyújtok, vagy teljes körű jogi szolgáltatást nyújtok, mely keretében megírom a keresetlevelet, elkészítem a peren kívüli megállapodást, képviselem a peren kívüli egyeztetés, illetve a peres eljárás során.

MI történik a bíróságon a bontóper során?

A házasság felbontására irányuló eljárás során a bíróság azt vizsgálja, hogy az érintett házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ezen túlmenően pedig – amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született – úgy az ő érdekét veszi elsősorban figyelembe.

 

A válóper első tárgyalásán a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja, illetve megkísérli a felek kibékítését. A válóperben a békítést a bíróság az eljárás bármely szakaszában megkísérelheti. Ha az első tárgyalás alkalmával a felek nem békülnek ki és van közös kiskorú gyermekük, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. A házasság bírósági felbontása esetén a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

 

A Ptk. szellemiségével összhangban a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie, hogy a házasság véglegesen megromlott, és az a továbbiakban fenn nem tartható.

A bíróság igyekszik békítő tevékenységet is végezni, kísérletet tenni a házasság megmentésére, vagy ha az nem vezet eredményre, akkor arra, hogy minél zökkenőmentesebben érjen véget az eljárás/a házasság/a mi?

Hol indítható el a váloper?

A válópert az általános illetékességi szabályok szerint annál a helyi bíróságnál lehet megindítani, amelynek területén az alperes lakóhelye található. A keresetet azon a helyi bíróságon is be lehet nyújtani, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

A keresetlevél

A keresetlevélnek az általános szabály szerinti tartalmon túl különleges elemeket is tartalmaznia kell, így: elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, kiskorú gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez minden adatot igazoló okiratokat mellékelni kell, valamint a keresetlevél tartalma fogja meghatározni, ha a felek közös megegyezéssel kívánnak elválni.

 

A keresetlevél elkészítésében és a válóper lebonyolításában évtizedes tapasztalattal rendelkezem, határozott tárgyalótermi fellépéssel és teljes körű jogi képviselettel tudom segíteni az eljárását.

 

Közös megegyezéses válás esetén a bíróság nem elemzi már a házasság megromlásához vezető okokat. A megegyezésnek az alábbi ún. járulékos kérdésekre kell vonatkoznia:

  1. közös gyermek tekintetében a szülői felügyeleti jog gyakorlása;

  2. különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás;

  3. a gyermek tartása;

  4. a házastársak utolsó közösen használt lakásának használata;

  5. házastársi tartás

 

Ha a felek meg tudnak egyezni a felsorolt kérdésekben és az egyezségük a jogszabályoknak és a gyermek érdekének megfelel, úgy a bíróság az egyezséget jóváhagyhatja. Amennyiben valamelyik járulékos kérdésben a felek megegyezni nem tudnak, úgy nem tudják igénybe venni a megegyezéses bontás lehetőségét.

 

Szakmai tapasztalatom alapján a válni készülő a szülők a per során leginkább azt tartják szem előtt, hogy gyermekük a lehető legkisebb mértékben sérüljön lelkileg a szülők életének döntése okán. A válópernek a közös megegyezéses típusa terheli legkevésbé a szülők és gyermekek idegeit, valamint a felek idejét, illetve nem utolsó sorban költséghatékonyabb megoldás is.

 

Ahhoz, hogy egy mindenki számára hosszútávon is működő megállapodás születhessen, hatékony jogi támogatást nyújtok ügyfeleim részére a közös megegyezés során.

 

Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság előtt fel kell tárniuk a házasság megromlásához vezető okokat és azok bizonyítékait is, s tapasztalatom szerint ebben az esetben már a jogi képviselő támogatása és közreműködése nem mellőzhető.

 

Mint kellő tapasztalattal és szaktudással rendelkező ügyvéd, minden esetben felvilágosítom ügyfeleimet a jogaikról, elkészítem a szükséges beadványokat és nagy hatékonyságú képviseletet nyújtok részükre a bíróság előtt, valamint folyamatosan tájékoztatom a lehetőségeikről és reális esélyeikről a perben.

 

Amennyiben csak az egyik házastárs szeretne elválni, a bíróság akkor is felbontja a házasságot, de ebben az esetben meg kell győződnie arról, hogy a házasság valóban véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

A válóperes tárgyalás

A házassági bontó perben – néhány kivételtől eltekintve – a bíróság köteles a házastársakat személyesen meghallgatni; és előfordulhat, hogy a bíróság úgy rendelkezik, hogy egyik házastárs a másik meghallgatásánál ne lehessen jelen.

A személyes meghallgatás alól három okból maradhat el: a., ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy b., ismeretlen helyen tartózkodik, vagy c., ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik.

 

A felek kibékítésére irányuló törekvést a bíróság a per bármely szakában megkísérelheti. A bíróság a pert megszünteti, ha a békítés eredményre vezet, de a perköltségben való marasztalást mellőzi, tehát azt a felek a maguk viselik.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a bíróság a tárgyalást érdemben folytatja.

Csak akkor lehet egy tárgyalás alatt elválni, azaz  az első tárgyaláson csak akkor hozható érdemi döntés, ha a feleknek nincs közös kiskorú gyereke és az utolsó közösen használt ingatlan további használatának kérdésében megegyeztek.

Ideiglenes intézkedés elrendelése

Amennyiben a bíróság úgy íteli meg, hogy a jogerős döntést megelőzően már intézkedésre van szükség, úgy akár bármely fél kérelemre , akár hivatalból is hozhat ideiglenes intézkedést a kiskorú gyermek elhelyezése vagy szülői felügyeleti jog gyakorlása és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartásra, illetve a házastársak lakáshasználatának kérdésében.

Közöskiskorú  gyermek elhelyezése

A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése/szülői felügyeleti joga és eltartása (gyermektartásdíj) felől – szükség esetében – erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell. Gyermekelhelyezéssel kapcsolatban bővebben itt olvashat többet.

Vagyonjogi kereset

Ha bármelyik fél vagyonjogi igényt is kíván érvényesíteni a házastársával szemben, úgy azt egy külön vagyoni perben – elkülönítve a válópertől – tudja megtenni.

 

2018. január 1. napjától a házassági vagyonjogi per elkülönül a válópertől, azaz két külön eljárás szükséges, amennyiben a felek a házasságot is felbontják és a vagyonukat is felosztják.

Design Book
STEGMAJER ÜGYVÉDI IRODA
CSALÁDJOGI ÜGYEKBEN ÉVTIZEDES
TAPASZTALAT ÉS
HATÁROZOTT KÉPVISELET
  • Facebook
  • LinkedIn
KONZULTÁCIÓS IDŐPONTÉRT KERESSEN BIZALOMMAL:
06 20 378 1120
bottom of page