Toys on a Shelf

STEGMAJER

ÜGYVÉDI IRODA

1137 Budapest, Szent István krt. 22. IV/2.

+36 20 378 1120

+36 30 521 0107

ugyved@stegmajer.hu

Gyermekelhelyezés

Gyermekelhelyezés

A házasság vagy az élettársi kapcsolat megszakadását követően a közös kiskorú gyermek vagy gyermekek elhelyezéséről elsősorban a szülők döntenek. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni ebben a kérdésben, a gyermekek elhelyezéséről a bíróság dönt, elsősorban a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel. Ha a házastársak között az életközösség megszakad ugyan, de házassági bontópert nem kezdeményeznek, akkor ebben az esetben is kötelező a gyermekek elhelyezéséről dönteni.

A SZÜLŐK MEGEGYEZÉSE ALAPJÁN

Megegyezésen alapuló válás esetén a gyermek elhelyezésében, azaz a szülői felügyeleti jogának kérdésében a megegyezés kötelező. A szülőknek a gyermek elhelyezésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítsa. Amennyiben ugyan egyetértés van a szülők között a gyermek elhelyezésével kapcsolatban, de az erre vonatkozó egyezség egyértelműen ellentétes a gyermek érdekével, azt a bíróság nem hagyhatja jóvá.

A BÍRÓSÁG DÖNTÉSE ALAPJÁN

Ha a válás során a szülők a gyermekelhelyezésben, azaz a szülői felügyeleti jog kérdésében nem tudnak egyezségre jutni, úgy a kérdésben a bíróság dönt. A bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a megfelelőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja. A bíróság a döntését a lehetséges összes körülmény megvizsgálását követően hozza.

 

Gyermekelhelyezéssel kapcsolatos sokéves ügyvédi tapasztalatom alapján a bíróság a következő szempontokat veszi figyelembe családjogi ügyek esetén: a  szülők életmódja, nevelési képessége, erkölcsi tulajdonságai, anyagi és lakáshelyzete, gyermekhez való kötődésük.  A döntésben segítséget jelenthet a bíróság számára egy pszichológiai szakvélemény, környezettanulmány, óvoda vagy iskola által adott tájékoztatás, illetve tanúk meghallgatása.

 

Testvérek esetében a bíróságnak természetesen arra kell törekednie, hogy a válás után is együtt maradjanak. Gyermekelhelyezés esetén a testvérek különválasztására csak indokolt esetben kerülhet sor.

 

A gyermek elhelyezésének, illetve a szülői felügyeleti jogának megváltoztatását abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, melyeken a bírói döntés vagy a szülők egyezsége alapult, később lényegesen megváltoztak és emiatt az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.

 

Évtizedes tapasztalattal rendelkező családjogászként képviselem a bíróság előtt a gyermekelhelyezés, szülői felügyeleti jog megváltoztatása iránt indított családjogi perben.

ELHELYEZÉS MEGVÁLTOZTA-TÁSA

Amennyiben egy olyan helyzet áll elő, hogy a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, más lakóhelyre költözik, még nem indokolja a gyermek elhelyezésének, és önmagában a gyermeket gondozó szülő új házasságkötése sem. Indokolt viszont a gyermek elhelyezésének megváltoztatása, ha a korábban a nagyszülőnél elhelyezett, de már 14. életévét betöltött gyermek érdeke és kívánsága is az, hogy a jövőben a nevelésére alkalmas szülőjénél kerüljön elhelyezésre, és ő nevelje.

 

A gyermek elhelyezésének, illetve a szülői felügyeleti jogának megváltoztatását abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége alapult, vagy amelyre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.

 

A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő és a gyámhivatal is indíthat pert. A szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhivatalnak pedig mindkét szülő ellen, illetve ha a gyermek 3. személynél van elhelyezve, a pert ellene kell megindítani.

Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.

GYERMEKTARTÁS DÍJ

Az életközösség megszakadását követően a gyermekétől külön élő szülő tartási kötelezettségének tartásdíj fizetésével tesz eleget, de amíg a szülők között fennáll az életközösség, gyermekük eltartásáról közösen, természetben gondoskodnak.

A házassági bontóperben a szülői felügyeleti jogról és a kiskorú gyermek tartásáról kötelezően rendelkezni kell, a szülők megállapodásának hiányában a bíróság jogosult dönteni a kérdésben.

 

A gyermektartásdíj megállapítása során figyelembe veszi a bíróság:

  • a gyermek indokolt szükségleteit;

  • mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

  • a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

  • a gyermek esetleges saját jövedelmét;

  • a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

 

A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a taníttatásához, a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez szükséges kiadások. A hatályos szabályozás szerint a gyermektartásdíjat határozott összegben kell meghatározni azzal, hogy figyelembe kell venni a tartásdíjra kötelezett jövedelmének 15-25 százalékát gyermekenként, de maximum 50 százalékát.

 

Ha a különélő szülő kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezik, úgy abban az esetben a tartásdíj mértéke a gyermek indokolt szükségleteihez igazodik. Nem lehet tehát a tartásra kötelezett jövedelmének 15-25 százalékát gyermektartásdíj címén igénybe venni, ha azt a gyermek szükségletei nem indokolják.

A bíróság a tartási kötelezettség minimumát állapítja meg, de természetesen a különélő szülő belátására bízza, hogy milyen mértékben járul hozzá gyermeke ellátásához.

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult lehet a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A Ptk. a tartási kötelezettséget főszabályként a gyermek 25 éves korában maximálja, ezen túl a szülő csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető tartásdíj fizetésre.

Nem jogosult a nagykorú továbbtanuló gyermek a tartásra, ha:

  • arra érdemtelen;

  • tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget;

ha a tartással a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

Design Book
STEGMAJER ÜGYVÉDI IRODA
CSALÁDJOGI ÜGYEKBEN ÉVTIZEDES
TAPASZTALAT ÉS
HATÁROZOTT KÉPVISELET
  • Facebook
  • LinkedIn
KONZULTÁCIÓS IDŐPONTÉRT KERESSEN BIZALOMMAL:
06 20 378 1120