A HÁZASTÁRSI VAGYONKÖZÖSSÉG LÉTREJÖTTE, A KÜLÖNVAGYON KÖRE

Amennyiben a házasulók, ill. a házastársak egymás között nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződés, vagy kötöttek, de az nem rendelkezik másként, akkor a házassági életközösség időtartama alatt törvényes vagyonjogi rendszer, azaz házastársi vagyonközösség áll fenn.

Amennyiben a házastársak a házasságkötés előtt már élettársi közösségben éltek, az ő esetükben a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül. Amennyiben az életközösség átmenetileg megszakad – a felek szétköltöznek, majd újra össze – az nem érinti sem a szerződéses, sem a törvényes vagyonjogi rendszer folyamatosságát.

Amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, az a házastársak osztatlan közös tulajdona.

Egyenlő arányban illeti meg a közös tulajdon a házastársakat, de fontos tudni, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, ezen felül a házastársak közösen viselik bármelyik házastárs által, a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.

A házastárs különvagyonának része: 

– a házassági vagyonközösség létrejöttekor már megvolt vagyontárgy,

– a házassági vagyonközösség fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, vagy ingyenes juttatás,

– a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat,

– a személyét ért sérelemért kapott juttatás,

– a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy,

– a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték.

5 évi házasságban való együttélést követően közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy is, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ezen felül közös vagyon a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági vagyonközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időszakban a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére általában a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

A KÖZÖS VAGYON HASZNÁLATA, KEZELÉSE

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja, azokat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Fenntartásukkal, kezelésükkel járó költségeket és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan is hozzájárulni. Amennyiben csak az egyik házastárs rendelkezik külön vagyonnal, úgy a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátani.

A KÖZÖS VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOG

A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen, vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek. Az egyetértés (hozzájárulás) nincs alakszerűséghez kötve, az történhet akár szóban, akár írásban is.

Bármelyik házastársnak, a vagyonközösség fennállása alatt, a közös vagyont érintő visszterhes szerződését, a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs a szerződést a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az szerződés megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.

A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs 3. személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.

A házastárs felelőssége – amennyiben hozzájárult a másik házastárs által kötött ügylethez – harmadik személlyel szemben korlátozott, csupán a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

Abban az esetben, ha az egyik házastárs a közös vagyonra szerződést kötött oly módon, hogy ahhoz a másik nem járult hozzá, és a hozzájárulást vélelmezni sem lehet, illetve a vélelem megdőlt, a szerződést kötő házastárs felel a kötelezettségekért. Ebben az esetben a másik házastárssal szemben a szerződést hatálytalannak kell tekinteni.

VAGYONKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSE

A vagyonközösség megszűnik, ha

a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;

b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy

c) a házassági életközösség megszűnik.

• Vagyonmegosztásra nem csak a házasság felbontásakor, hanem a felek akaratából már a házasság fennállása alatt is sor kerülhet.

• A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság indokolt okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.

A kérelemben meg kell jelölni azt az okot, amely miatt a vagyonközösség megszüntetését kérik (pl. a másik házastársat cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezték és gondnokául nem a házastársat rendelték ki).

A vagyonközösség a – vagyonközösség megszűnését kimondó -  bírósági jogerős határozatot követő hónap utolsó napján szűnik meg.

Ezt követően a felek a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják, kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek. Azonban a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik.

• A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását is. Ennek során nemcsak a meglévő vagyontárgyaknak a felek közötti elosztását lehet igényelni, hanem beruházások, adósságok törlesztésének megtérítésének rendezését is.

A vagyonmegosztás során a felek közötti megállapodás létrejöhet: peren kívül vagy perben , vagy a bíróság által jóváhagyott egyezséggel.

A peren kívüli megállapodáshoz, amikor a házastársak szerződéssel osztják meg a házastársi közös vagyont, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni és ebben az esetben nem szükséges hozzá a bíróság jóváhagyása.

Amennyiben a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, úgy a vagyonmegosztást a bíróságtól lehet kérni peres eljárás keretében.