A kiskorú gyermek  mindig szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt.

 

Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

 

A házassági bontóperben, a válóper során a szülői felügyeleti jog gyakorlásának kérdését kötelező rendezni, azonban a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának bíróság általi rendezése házassági bontóper hiányában is kérhető.

A szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.

Ha a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben a szülők nem tudnak megegyezni, úgy

​

1. ha a szülői felügyeletet az együttélő szülők együttesen gyakorolják – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével – a gyámhatóság dönt,

2. ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés – a      tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével – a bíróság hatáskörébe tartozik.

Természetesen legkésőbb a gyermek 18. életévének elérésekor megszűnik a szülői felügyeleti jog, mivel az csak a kiskorú gyermekek tekintetében érvényesülhet. Amennyiben a kiskorú személy házasságkötéssel nagykorúságot szerez, a szülői felügyeletet szintén megszűnik.

​

Megszűnik a szülői felügyeleti jog az örökbefogadással is, amennyiben arra korábban nem került sor. Megszűnik a szülői felügyelet például a hathetesnél idősebb gyermek ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájáruló nyilatkozat megtételével egy időben. De nem szűnik meg az örökbefogadással annak a házastársnak a szülői felügyeleti joga, akinek a gyermekét az újabb házastársa fogadja örökbe. Az egyéb, természetes megszűnési eseteken (például a gyermek vagy a szülő halálán) kívül a szülői felügyelet joga szünetelhet, illetve a bíróság által meg is szüntethető.

A szülő felügyeleti joga szünetel:

1. ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;

2. ha a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a 16. évét betöltött kiskorú szülőt, akinek a gondozási, nevelési joga és kötelezettsége is fennáll;

3. ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;

4. ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el;

5. ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá;

6. ha a gyermeket a gyámhivatal nevelésbe vette, és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, vagy azt a bíróság nem szüntette meg;

7. ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult;

8. ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltartó határozat hatálya alatt áll;

9. ha a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel (az életközösség fennállása alatt);

10. ha a szülői felügyelet megszüntetése, vagy rendezése iránti per van folyamatban, ha a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más személynél vagy intézményben helyezte el (a per befejezésig).

 

A gyermekétől különélő szülőnek – annak ellenére, hogy szülői felügyeleti joga szünetel – joga és egyben kötelessége is, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson fenn, illetve rendszeresen érintkezzen vele. Azonban ez a jog nem illeti meg, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A gyermeket nevelő személyeknek pedig kötelességük, hogy e kapcsolattartás zavartalanságát biztosítsák. A kapcsolattartásról a szülők, illetve a szülő és a gyám megegyezhetnek, ilyen egyezség hiányában a gyámhatóság dönt ebben a kérdésben. Ha házassági/bontóper vagy a gyermek elhelyezése iránti per van folyamatban, és a szülők nem egyeztek meg a kapcsolattartás kérdésében, a bíróság fog erről határozni.

Ha a szülői felügyeleti jog szünetelését megalapozó körülmény elhárul, úgy a szülői felügyeleti jog gyakorlása a szülőt a korábbiak szerint illeti meg.

A keresetlevélnek az általános szabály szerinti tartalmon túl különleges elemeket is tartalmaznia kell, így: elő kell adni a házasság megkötésére és a házasságból származott, kiskorú gyermekek születésére vonatkozó adatokat, valamint a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekből a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez minden adatot igazoló okiratokat mellékelni kell, valamint a keresetlevél tartalma fogja meghatározni, ha a felek közös megegyezéssel kívánnak elválni.

 

A keresetlevél elkészítésében és a válóper lebonyolításában évtizedes tapasztalattal rendelkezem, határozott tárgyalótermi fellépéssel és teljes körű jogi képviselettel tudom segíteni az eljárását.

 

Közös megegyezéses válás esetén a bíróság nem elemzi már a házasság megromlásához vezető okokat. A megegyezésnek az alábbi ún. járulékos kérdésekre kell vonatkoznia:

1. közös gyermek tekintetében a szülői felügyeleti jog gyakorlása;

2. különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás;

3. a gyermek tartása;

4. a házastársak utolsó közösen használt lakásának használata;

5. házastársi tartás

 

Ha a felek meg tudnak egyezni a felsorolt kérdésekben és az egyezségük a jogszabályoknak és a gyermek érdekének megfelel, úgy a bíróság az egyezséget jóváhagyhatja. Amennyiben valamelyik járulékos kérdésben a felek megegyezni nem tudnak, úgy nem tudják igénybe venni a megegyezéses bontás lehetőségét.

 

Szakmai tapasztalatom alapján a válni készülő a szülők a per során leginkább azt tartják szem előtt, hogy gyermekük a lehető legkisebb mértékben sérüljön lelkileg a szülők életének döntése okán. A válópernek a közös megegyezéses típusa terheli legkevésbé a szülők és gyermekek idegeit, valamint a felek idejét, illetve nem utolsó sorban költséghatékonyabb megoldás is.

 

Ahhoz, hogy egy mindenki számára hosszútávon is működő megállapodás születhessen, hatékony jogi támogatást nyújtok ügyfeleim részére a közös megegyezés során.

 

Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, akkor a bíróság előtt fel kell tárniuk a házasság megromlásához vezető okokat és azok bizonyítékait is, s tapasztalatom szerint ebben az esetben már a jogi képviselő támogatása és közreműködése nem mellőzhető.

 

Mint kellő tapasztalattal és szaktudással rendelkező ügyvéd, minden esetben felvilágosítom ügyfeleimet a jogaikról, elkészítem a szükséges beadványokat és nagy hatékonyságú képviseletet nyújtok részükre a bíróság előtt, valamint folyamatosan tájékoztatom a lehetőségeikről és reális esélyeikről a perben.

 

Amennyiben csak az egyik házastárs szeretne elválni, a bíróság akkor is felbontja a házasságot, de ebben az esetben meg kell győződnie arról, hogy a házasság valóban véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott.